Tisza a forrástól Csetfalváig | Tiszaújlak

Tiszaújlak

Tudtad-e?

A környéken szállt meg a honfoglaláskor Töhötöm törzse.

Itt született az első magyar orvosnő dr. Steinberger Sarolta.

A településen sok népi mesterség él, közülük legnépszerűbb a cipész.

Tiszaújlak


A település a Tisza jobb partján terül el. Nevezetessége, hogy itt válik határfolyóvá a Tisza. 1989-ben nyitották meg a Tiszaújlak–Tiszabecs határátkelőhelyet, amely nemzetközi határátkelő, éjjel-nappal működik Ukrajna és Magyarország között.
Tiszaújlakon a határ közelsége miatt, többen a túloldalon keresnek munkát, a nagyközségben több kisebb-nagyobb iparvállalat működik.


Látnivalók

A Turul-emlékmű, Turulmadaras Rákóczi emlékmű vagy Turulos emlékmű. A Tiszaújlak és Tiszabökény határában egy mesterséges domb tetején álló emlékművet többféleképpen nevezték el. A kuruc csapatok 1703. július 14-én a Tiszaújlak-Tiszabecsi révnél vívott első győztes csatájának állít emléket.


Az első turulmadaras Rákóczi emlékmű:


1903-ban emlékoszlopot állítottak közadakozásból. Kepes Sándor kőgyáros készítette. A 18 méter magas oszlop felett kiterjesztett szárnyú turulmadár állt, amely csőrében kuruckardot tartott.
Trianon után az emlékművet elhanyagolták és gazdátlanná vált, majd a második világháborúban lerombolták. A Turul madár ma az ungvári várban megtekinthető.


A második „turulmadaras” Rákóczi emlékmű:


1987-ben döntöttek úgy a helyi lakosok, hogy a régi emlékművet eredeti helyén és formájában újra elkészítik. 1989. július 16-án avatták fel az új emlékművet. Készítette: Keisz Gellért és Lezu Vladimir. Az oszlop kovácsoltvas ráccsal körbekerített alapzatához márvány párkánnyal szegélyezett lépcsőfeljárat vezet. A lépcsők mellett tábla mutatja azt a pontot, ameddig az 1998-as áradás elöntötte az emlékművet.
1989 óta minden évben július második vasárnapján, itt ünneplik a helyiek Rákóczi fejedelem első győztes csatájának emléknapját, a Tiszabecsi átkelést. Jókai Mór "Szeretve mind a vérpadig" című művében olvashatunk róla.


Beregi keresztszemes hímzés

Régen a lányok, asszonyok a hosszú téli estéket kézimunkázással töltötték. Nagyberegen és környéken készült szőttesek a „beregi szőttes” elnevezést kapták. Jellegzetes mintái: a tulipán, szegfű, makk, tölgyfalevél, farkasnyom. Használták a fehér alapon kék és fekete színt, napjainkban azonban piros és fekete színnel készülnek a szebbnél-szebb szőttesek. Egyedi színvilágot képvisel az ún. Rákóczi minta, mely fehér alapon sárga, zöld, piros és fekete színekből tevődik össze. Nagyberegen a mai napig ápolják a szőttes készítés hagyományait. Szőttes múzeumban megtekinthetők a szövéshez és fonáshoz használatos tárgyak.


Forrás

Kovács Sándor: Máramarosi bércek között : Kárpátalja máramarosi térségének kalauza (Budapest : Romanika, 2007)

http://www.karpatinfo.net/dosszie/beregi-szottes

http://karpataljaturizmus.info/product_info.php?products_id=528


Amit mindenképpen nézz meg!

Turul emlékmű

Beregi szőttes