A Tisza Szegeden | Bőgőshajó

Bőgőshajó

Tudtad-e?

a sóhivatal nemcsak az elintézetlen ügyek hivatala, hanem a só állami monopóliumábóból származó adóbevétellel kapcsolatos ügyeket intéző hivatal, aki szedi az a sótiszt

a 19. század elején Új-Szegeden van a legnagyobb hajókészítő telep az úgynevezett superplacc

a Tiszán, a legnagyobb, a millenniumra készült „Kossuth" nevezetű bőgőshajó volt, mely a visszaemlékezések szerint egy alkalommal megtartotta a rászakadt zentai hidat

a suppereknek állít emléket ma a Palánkban a kőből faragott hajóorr, mely az Arany Oroszlán legendás vendéglő sarkára készült

Magyarországon 1835-ben vette kezdetét az iparszerű hajógyártás, amikor Széchenyi István gróf javaslatára az osztrák Dunagőzhajózási Társaság Óbudán építette fel korszerű hajógyárát.


Közlekedés


A középkor óta a legfontosabb szállítóeszközök közé tartozott a tutaj. A Tiszán és a Maroson folyó sószállítás mellett a legfontosabb vízi úton szállított termék a faanyag volt. Szeged kedvező központi fekvésének köszönhetően a faipara megerősödött. Vízimalmok, fatelepek létesültek, megnőtt a hajókészítő mesterek száma.

A szegedi kereskedők a számukra szükséges fákat a helyszínen a Máramarosi erdőkben kiválasztották és folyamatosan felügyelték tiszai útjukat a tutajon, míg megérkeztek Szegedre. A szállítás során fokozottan kellett vigyázni, hogy az áru ne sérüljön meg, hiszen a hidak, révek károkat tudtak okozni a faszállítmányokban. Ha lehetőségük volt éjszaka is úton voltak a kivilágított tutajokkal. Záhony – Szeged közötti távolságot 10-12 nap alatt tettek meg, míg Szolnok – Szeged távolság körülbelül 5 napig tartott. A Felső-Tisza vidékéről érkező tutajokat főként a „rutének” kormányoztak Szegedig, ha a hajó szállítmányának végpontja nem itt volt, akkor a szegedi tutajosok vették át a szállítását. A tiszai tutajos élet az első világháború után szűnt meg.

A 18. századra kialakult szegedi hajóépítő mestereket „super”-eknek hívták. Országosan ismertek lettek külsőre szép, mutatós és biztonságos hajóik. Hajóépítésükre jellemző szegedi forma a hajók mindkét végükön csúcsba hajlóak így a vízfolyás ellenében könnyen vontathatóak. Az orrtőkét nagy bőgőszerű díszes faragvánnyal láttak el – ezért a hajóik elnevezése a bőgöshajó lett.

Szeged és talán az ország leggazdagabb hajósgazdái a szegedi Zsótér János és Andor volt. Róluk a legenda azt tartotta, hogy még az uralkodónál is több hajóval rendelkeztek. A híres író Mikszáth Kálmán is gyakran megfordult házukban, a nagy szegedi árvíz idején is Zsótéréknél tartózkodott. A szegedi Wesselényiként tisztelt Andor közel 3000 embernek adott menedéket, nyújtott átmeneti otthont az 1879-es nagy szegedi árvíz idején, később pedig az újjáépítésből is derekasan kivette a részét.



Szőke Tisza


A Szőke Tisza hajó története 100 évre nyúlik vissza. 1917-ben az I. világháború éveiben valódi „békebeli” gőzhajóként kezdte meg vízi életét a Dunán. A belső teret a békeidőkre jellemző ízléses anyagválasztás, részletes iparművészeti kidolgozás, egyedi fém- (kovácsoltvas, bronz, réz), fa- (intarzia) kárpitos- és üveges munkák felhasználása jellemezte. A hajó belsejében a két karos díszlépcső és a dús faragások lényegében azzá avatták ezeket a hajókat a folyókon, mint amik az óceánjárók voltak a nyílt tengeren: az ország úszó nagyköveteivé, a diadalmas mérnöki tudás úszó emlékműveivé.


A 77,4 méter hosszú, 15,29 méter széles felséges hajót 1917-ben IV. Károly néven bocsátották vízre. A történelemi viharok az elnevezésében változást hoztak, de 1976-ig a dunai flottillában mindig is az eleganciát képviselte. 1919-től 1930-ig Sas, majd 1950-ig Szent Imre, 1976-ig pedig Felszabadulás néven.


1979-ben kerül Szegedre, ahol már csak állóhajóként előbb étterem, majd az 1980-as évek második felétől diszkóhajóként a szegedi belváros meghatározó látványeleme. 1990-es években már egyre inkább csak látványként szolgál, de romló állapota és kihasználtsága miatt 1999-ben a Téli kikötőbe vontatják, ahol lassú múlása kezdődik.


2012-ben szétbontják, de a bontási munkálatok félbemaradnak, azóta a váz maradványai tovább rozsdásodnak. Több kísérlet történt a hajó megmentésére, de ezek mindegyike kudarcba fulladt.


A hajó utolsó évtizede még mozgalmasabb, mint az azt megelőző 90 év, azonban nem méltó a múltjához.



Források


http://epa.oszk.hu/01600/01609/00004/pdf/MFME_EPA01609_1960_1962_117-146.pdf

http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/arviz1879/index.html

https://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/12/a-tiszai-tutajozas-es-szegedi-hajoepites.html

https://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/12/a-szegedi-hajoepitok-superek.html

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/egy_xx_szazadi_hajocsoda_avagy_a_szoke_tisza_termes_gozos_rovid_tortenete/2268872/

https://szegedpanorama.blogspot.hu/search/label/Sz%C5%91ke%20Tisza



Amennyiben szeretne hirdetni, keressen minket az alábbi elérhetőségeink egyikén.