A Tisza Szegeden | Maty-ér

Maty-ér

Tudtad-e?

a víz mélysége 1-4 m közötti

területe 40 ha

hazánk egyik legnagyobb szikestava

a 2000-es években egy régészeti ásatás során egy ősi fahíd maradványait találták meg, valószínűleg a bronzkorban használták

Az alkotó Tápai Antalnak mintegy harminc köztéri plasztikája található Szegeden.


Elhelyezkedése:


Koordináták: 46.232486° hosszúság 20.074264° szélesség

A víztározó a bajai és a röszkei út között észak-déli irányban terül el. Szegedről az E-5-ös számú főúton Röszke felé, Szeged határától mintegy 3 km-re az út mentén jobbra, található.

Mesterségesen kialakított víztározó, nemzetközi hírű kajak-kenu pályával.


1979-ben kezdték el kialakítani a mai jellegét mely biztosítja, hogy belvíztározóként, horgászparadicsomként s vízi sportok bázisaként használjuk. A mesterséges víztározót befogadó völgy méretei kétezer méter hosszú egyenes evezős és kajak-kenupálya kialakítását is lehetővé tette.A pálya megfelel a szigorú nemzetközi versenyelőírásoknak. Az 1981-es ünnepélyes átadáskor rendezett kajak-kenu verseny óta minden évben rangos nemzetközi és hazai versenyeknek a színtere. A neve gróf Széchenyi István evezős és kajak-kenu pálya.



Vízisportok


A szegediek körében népszerűek a labdajátékok és legfőképpen a vízi sportok. Kiváló úszók, vízilabdázók, kajakosok, kenusok nevelkedtek és dolgoztak a szegedi egyesületekben.


Czene Attila szegedi születésű olimpiai bajnok úszó

Fodor Rajmund szegedi születésű olimpiai bajnok vízilabdázó

Dusev-Janics Natasa olimpiai bajnok kajakozó

Molnár Tamás szegedi születésű olimpiai bajnok vízilabdázó

Vajda Attila szegedi születésű olimpiai bajnok kajakozó

Wanié András szegedi születésű olimpiai bronzérmes, úszó, vízilabdázó, sportvezető



Sárkányhajózás


Nyári fesztiválok kedvelt és látványos programrésze a sárkányhajózás. „A sárkányhajó egy olyan speciális, hagyományos terv alapján megépített 12,5 m hosszú hajó, melyet elöl sárkányfej, hátul pedig sárkányfarok díszít.”-olvasható róla a szövetségük honlapján. főként céges csapatéptő tréningek és baráti társaságok kedvelt kikapcsolódási programja.



Az Evezős


Az eredetileg 1934-ben tölgyfába megálmodott szobor 1959-ben nyeri el mai formáját, a mintegy négy méter magas alumínium öntvényként. Az evezős sporttelepnél került felállításra, majd 1981-ben áthelyezték a Bertalan híd újszegedi hídfőjéhez. 1998-ig innen szemlélte a Tiszát. Ekkor az eldugott töltésről végre méltó helyre, a Maty-éri kajak-kenu és evezőspályához került. Azóta bíztatja ott jövőbetekintően a jelenlegi és leendő versenyzőket.


Tápai Antal 1902-ben született Kisteleken. 1905-ben szülei Szegedre költöztek. Itt végezte alsóbb iskoláit, majd a MÁV szegedi műhelyében lakatos szakmát tanult. 1923-ban kezdett faszobrászattal foglalkozni. Petrovics Emil és Móra Ferenc javaslatára 1926-tól Szeged város ösztöndíjával a budapesti képzőművészeti főiskolára került, ahol Szentgyörgyi István tanítványa lett. Oklevelének megszerzése után, 1931-ben ösztöndíjjal három hónapot töltött Rómában. Hazatérése után Szegeden telepedett le. A második világháború előtt Szeged egyetlen jelentős szobrászaként vett részt a város kulturális életében. A háború után, 1948-ban megalapította a Szegedi Képzőművészeti Kört. 1961-től 1964-ig a Tömörkény István Gimnázium igazgatóhelyettese, majd haláláig a gimnázium általa megszervezett művészeti tagozatának igazgatója volt. 1983-ban, Szegeden Életutam címmel kiadta visszaemlékezéseit. Munkásságát 1981-ben Juhász Gyula-díjjal, 1983-ban Szeged város alkotói díjával és 1985-ben SZOT-díjjal ismerték el. 1986. szeptember 20-án Szegeden hunyt el.



Források


https://www.fishworld.eu/hu/vizek/maty-eri-viztarozo-maty-er

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1pai_Antal

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/tapai-antal-2334/

https://www.kozterkep.hu/~/10030/evezos_szeged_tapai_antal_1998.html

http://mnsk.hu/letesitmeny/szegedi-olimpiai-kozpont/



Amennyiben szeretne hirdetni, keressen minket az alábbi elérhetőségeink egyikén.