A Tisza Szegeden | Szegedi fűszerpaprika-őrlemény

Szegedi fűszerpaprika-őrlemény

Tudtad-e?

Valószínűleg a török kereskedők hozták be hazánkba a fűszerpaprikát.

Szegeden az alsóvárosi ferencesek kezdték el termelni.

Csípősségét a benne lévő kapszaicin okozza.

Szegeden van Paprika harang az Alsóvárosi-templomban.


A paprika „Szeged vére” mondja Bálint Sándor szegedi néprajztudós. A paprika szó a 18. sz. első felében bukkan fel hazánkban.

Szeged


Szegedi elterjedése az alsóvárosi ferences kolostornak köszönhető, melynek szerzetesei a török hódoltság alatt hatalmas missziós területtel rendelkezve a népet gyógyították és tanították. Az alsóvárosi barátok kertje messze földön híres volt gyógyfüveikről, fáikról, egzotikus növényeikről. Közreműködésüknek köszönhető, hogy a paprika elterjedt a környéken. A szegedi városrészek közül legfőként Alsóvároson, és a hozzá közel eső Röszke, Szentmihály, Horgos, Alsótanya területeken terjedt el.



Jótékony hatása:


Húsételek ízesítője, elősegíti az emésztést, és jótékonyan hat bizonyos reumatikus vagy lázzal járó betegségekre. Szeged környéke, a Tisza folyó völgye, különösen alkalmas a paprika termesztésére: a magas napfényes órák száma, a talajadottságok, a szegediek termesztési tapasztalatai és kísérletező kedve mind hozzájárultak a paprika sikeréhez, formálták a szegedi paprika színét, ízét és aromáját.


Szent-Györgyi Albert szegedi kutatásai során a paprikából vonta ki és azonosította a C-vitamint. A C-vitamin felfedezésért 1937-ben Nobel-díjban részesült.



Források


Bálint Sándor: A Szegedi fűszerpaprika, Budapest, 1962.

Bálint Sándor: A szögedi nemzet, Szeged 1977

Csonka Ferenc-Váradi Géza: A szegedi paprika és a szegedi paprikakereskedelem, Szeged, 1905

Seres József: A röszkei paprikások társadalma, Szeged, 1948

Péter László (szerk.): Röszke földje és népe, Röszke, 1996

myApps.hu (mobil alkalmazás): A Szegedi paprika nyomában



Amennyiben szeretne hirdetni, keressen minket az alábbi elérhetőségeink egyikén.