A Tisza Szegeden | Szeged újjáépítése - Szegedi Vár

Szeged újjáépítése - Szegedi Vár

Tudtad-e?

a nagykörút szélességét 38 m, a kiskörút 30m, a kisebb utak szélessége 20 m

a város feltöltéséhez 16,1 millió köbméter földanyagot szállítottak a városba, a vastagsága a belvárosban a közúti híd környékén a 6 m-t is meghaladta

a legegyszerűbb típusa ház ára 900, a legdrágább 4000 forintba került

Kötsönös Rókus vicclapi figurája az újjáépítésben eladósodott szegedi emberekről szólt


Szeged újjáépítése


A város 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítése csak 1880-ban kezdődhetett el. Az egykori utcák helyén alig 300 ház árválkodott. Egy teljesen új várost kellett teremteni. A munkát Tisza Lajos kapott királyi biztos írányította, 12 tagú tanácsával. A műszaki ügyekkel foglalkozó osztály élére Lechner Lajost hívta meg. A kormány kedvezményes kölcsönökkel és építőanyag-szállítással segítette az újjáépítést.


A királyi biztosság 1880-ban három kerületre osztotta a várost:

I. kerület: A Palánkból, a lebontandó várból és a városháza körüli területből kialakítandó új városközpont

II. kerület: A két körút közötti terület

III. kerület: Alsóváros, Móraváros, Rókus, Felsőváros


Lechner és mérnökei új földmérést, várostérképet, telekkönyvet készítettek. A város belterületét 160 utca és terekre oszották. A város több pontján közvetve ma is láthatók árvízi emlékként vas háromszögelési pontok, melyek a tervező mérnökök munkáját segítették a város feltérképezésekor. A 3 méter hosszú, a földből 80 cm-re kiálló vasoszlopokból mára kevés maradt meg Szegeden. A legismertebb a Széchenyi térnek a Kárász utca felőli sarkán látható.


A régi város az egykori vár közelébe csoportosult házakból, városrészekből, girbe-gurba utcákból, üres terekből - kikerülve a mocsarakat, mély részeket - állt. Az árvizet követően ezt a zavaros helyzetet vonalzóval és körzővel állították helyre. A körutakhoz, sugárutakhoz és magassági viszonyaihoz igazodva új, tágas utcákat, háztelkeket létesítettek.

A külső övezetben a gyárakat, közüzemeket, raktárakat és vasúti központokat kívánták elhelyezni.

A két körút közé a műhelyeket, boltokat is magába foglaló családi házakat, bérházakat, palotákat tervezték - amelyekben a városi polgárság zöme (hivatalnokok, kereskedők, iparosok) lakott.

A belső körúttal határolt belvárosban az állami és városi igazgatási szerveket helyezték el, valamint egyházi, oktatási intézmények székházai kaptak helyet. A vár lebontásával a belváros mai kialakítására nyílt lehetőség. Az épületeket az eklektika jegyében tervezték.

Meghatározták a Belvárosban és a külvárosban építhető házak magasságát, típusát és építőanyagát.


Lechner Lajos nagy figyelmet fordított a parkokra. A hajdani sivár város terein, utcáin mindenütt fákat telepítettek. Ekkor készült el az újszegedi park és a Széchenyi tér virágágyása. A lebontott Vár helyén szintén fás - virágos sétányt létesítettek.



Szegedi Vár


Szeged középkori vára a Maros és a Tisza találkozása alatt, a vízjárta területekből kiemelkedő szigetek egyikén épült.

Fontosabb események a szegedi vár életében

Kr.u. 2. század – római útállomás


Honfoglalás idején is már fontos tiszai átkelőhely lehetett itt, ezt a földvárat erősíti meg IV. Béla a tatátjárás után.


13. század – az állandó vár építésére (tatárjárás után) kerülhetett sor. Az öt hektár kiterjedésű téglavárat mély vizesárok vette körül, melynek vizét a Tisza táplálta. A vár tervezője Villard de Honnecourt francia mérnök lehetett, akit IV. Béla király hívott 1244 körül az országba. Többször adott helyet az országgyűlésnek.


14. század közepe – ekkor épülhetett a gótikus vártemplom a várudvaron belül: Szent Erzsébet temploma


1543-ban a vár szinte ellenállás nélkül jutott török kézre 143 évre


1686-ban felszabadul a török alól (1709-ben készült máriacelli kegykép hiteles ábrázolásából ismert a szabálytalan négyszög alakú, négy saroktornyos téglavár).


18. századra börtönné alakították át (1848 előtt olasz hadifoglyok, majd a dél-alföldi betyárvilág betyárjai, – köztük Rózsa Sándor is – raboskodtak)


1876 és 1882 között Alföld legnagyobb középkori eredetű téglavárát lebontják, a ma is álló barokk-kori, úgynevezett Mária Terézia-kapu kivételével, ill. a Tisza – parton megmaradt a vízibástya alapja.


1883-1885 Várkövekből épülnek fel az ún. váracs területén épülő közintézmények, lakóépületek.


A vármaradványt (kioszkot) 1999-ben tetővel fedték be. Jelenleg múzeumi kiállítóhely.



Vízibástya azaz rondella


A mai is látható vízibástya, már csak egy csonka emléke a régmúltnak. Eredetileg összeköttetésben állt a szegedi várral. A középkorban épült rondella a várvédősereg maradékainak, akik kénytelenek voltak feladni a vár egyes részeit, nyújtott menekülési lehetőséget. A torony eredetileg a földszinti részén zárt volt nem volt bevezető ajtaja a földszinten, hanem a csatlakozó várfal tetején lévő nyíláson lehetett bejutni.



Források


http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/arviz1879/ujjaepites.html



Amennyiben szeretne hirdetni, keressen minket az alábbi elérhetőségeink egyikén.